Az országos átlag felett teljesítettek a PTE gyakorlóiskolái a kompetenciamérésen

A magas különbségek okai között tartható számon a tény, hogy már alsó tagozatban kiemelt hangsúlyt helyeznek az olvasás értelmező tanítása. Az analizáló-értelmező módszert például már az olvasástanulás legelejétől alkalmazzák. Amikor a gyerekek két szavas mondatokat olvasnak, azokat is azonnal megbeszélik velük a tanárok. Mit jelent a piros alma? Hogyan rajzolnád le? Így a tanuló rögtön megtapasztalja, hogy az olvasás több, mint betűk egymás mellé illesztése; ez a gondolatok és képek közlésének egy módja. Ennek a módszernek köszönhetően a gyerekek gyorsabban kapcsolják össze a szavakat a jelentésükkel, ami a későbbiekben biztos alapot jelent az értő olvasás fejlesztéséhez. Ezzel párhuzamosan vannak tanítók, akik fonomimikai módszereket alkalmaznak, vagy közös olvasási rituálékkal erősítik az olvasást és alakítják azt közös élménnyé, egyszerű iskolai feladat helyett. 

Később, felső tagozaton már tantárgyközeli fejlesztési módszereket is alkalmaznak. A 4-5. évfolyam közötti átmenetet próbálják tudatosan kezelni, hogy a terhelés és a váltás ne sokként érje a diákokat, hanem finomabb átmenetet képezzen. Itt már megjelennek tantárgyközi fejlesztési módszerek is: a szövegértést nem csak nyelvtan és irodalom órákon fejlesztik, hanem szerves része a matematika, történelem és természettudományi óráknak is. Emellett kreatív szövegalkotási feladatok támogatják a diákok fejlődését. Ezek folyamán az eredeti szövegeket újrafeldolgozzák, vagy kiegészítik, esetleg leveleket, naplókat, posztokat írnak ezek alapján. Ezáltal is mélyítve a szöveg megértését, támogatva annak befogadását.